Őszi tárlat a civis városban

Szeptember 4-én az őszi kultúrális szezon első kiállítására hívok minden érdeklődőt, mely esemény több szempontból is különleges nekem... A vendéglátóm ezúttal a civis város Debrecen, ahol középiskolás éveim, tehát életem egyik meghatározó szakasza zajlott. Így remélem sok rokonnal, baráttal és ismerőssel is találkozom majd az első "hazai" kiállításom megnyitóján.

 A város melletti Téglásra tízéves gyermekként költöztünk és itt, az általános iskola rajzszakkörében kezdődött a találkozásom a batikkal.  Első batikképeim - melyek több diákpályázatot is megnyertek - itt készültek, de belekóstoltam a tűzzománc, a linómetszés, a pasztell és többféle kézműves technikába is. S bár a debreceni gimnáziumi évek alatt nem nagyon volt lehetőségem a képzőművészettel foglalkozni, de felnőttként pont ezekhez az ifjúkori gyökerekhez nyúltam vissza, amikor komolyan foglalkozni kezdtem az indonéz batiktechnikával.

Ezért meghatódva fogadtam el a Debreceni Egyetem kultúrális irodájának felkérését, hogy saját galériájukban mutatkozzak be festményeimmel. A Dote Elméleti Galéria élénk művészeti életet működtet, rendszeres bemutatkozást biztosítv fiatal művészeknek. Ráadásul a csodás Nagyerdőben található, mely önmagában is megér egy kirándulást. Ezért arra gondoltam, hogy a természeti ihletésű batikjaimból is viszek néhányat ebbe a szép környezetbe.

Emellett az Maja  kollekciómból is válogattam a kiállításra, melyet Juha Richárd szobrászművész nyit meg.

A megnyitót Szabó Krisztián gitárművész kíséri játékával, hisz tudjátok, hogy az én megnyitóim sosem unalmasak, egysíkúak! Hallgassatok bele zenéjébe saját oldalán, vagy a youtubeon: https://www.youtube.com/watch?v=ioq2DICI6_c&feature=youtu.be 
Tehát mihelyt kipihentétek a nyár utolsó kultúrális-gasztronómiai programját és leöblítettétek a batikolt sajttortám ízét, irány Debrecen, az egyik legszebb történelmi városunk, a bűvös Nagyerdő és benne az egyetemi Galéria... Várok mindenkit szeretettel és köszönöm, ha megosztjátok a tárlat meghívóját!

Látogassátok rendszeresen a galéria face közösségét is, hogy ne maradjatok le a következő hírekről sem!

Ha nem elég jó, édesítsd meg!

Ahogy az már a blog előző posztjaiból is kiderült számotokra, szeretem az élet édes oldalát, ám sokszor nem kevés energiát teszek bele, hogy a szürke hétköznapokat is megédesítsem. Mert a jókedvet, a sikert, a barátságot nem kapjuk meg feltétlenül, azért bizony melózni kell, gyakran felesleges köröket futni, gesztusokat tenni, újra próbálkozni...ám az eredményért megéri minden befektetett munka! Hogy mire is gondolok konkrétan? Arra a számos, számomra örökké emlékezetes fúzióra, melyek során együttműködhettem más alkotókkal, inspirálva és megtisztelve egymást. Emlékeztek?:

- az idei szentendrei nyár legklasszabb divatrendezvényén két tehetséges tervezővel dolgoztam (az eseményt ITT , a beharangozót ITT találjátok)

 
- legutóbbi, galériabeli tárlatomon egy ékszertervező szobrásszal állítottunk ki (a projektről ITT , a készülődésről ITT olvashattok)

  
- egyik korai kiállításomon - melyből vándortárlat is született - két nagyszerű művésznővel közösen "játszottunk" ( aki lemaradt a "Művészetek csókja" eseményről, az ITT találja)
E nosztalgiázó bevezetés után jöjjön hát a legújabb közös kalandozás, melyre a "Szentendre éjjel-nappal nyitva" rendezvény keretében kerül sor. Az augusztus 26-28-i, immár tizenegyedik nyárzáró fesztiválon hagyományosan késő éjszakáig változatos kulturális és gasztronómiai programok várnak minden korosztályt a belvárosban. Új színfolt lesz idén a fesztivál programjai között a "Házak-udvarok-házigazdák" sorozat és a "Gasztro-Art" tematika, melyben többek között személyem és egy szimpatikus amerikai fiatalember közös alkotásán keresztül lehet "megízlelni a helyi kreativitást". 

 A Seattle-ből hozzánk települt Ryan Hoytról és picurka kávézójáról, a Dorotheáról van szó, mely nem csak nekem az egyik kedvenc szentendrei kávézóm, de számos gasztro-publikáció is az egekig dícséri, nem méltatlanul.

"Mintha csak átugrottunk volna az egyik barátunkhoz enni és inni egy jót."- szól a találó jellemzés a helyről és arról a vendéglátó szemléletről, ami hazánkban még sok helyen nem érte el az áhított szintet. Tehát gyertek, térjetek be a Dorotheába, ahol a finom kávék és koktélok mellé most az én batikképemmel díszített "Úrimódi batikolt sajttorta"- költeményünket is megkóstolhatjátok! 

 Elöljáróban annyit a desszertről, hogy Ő egy fehércsokoládés, sajtkrémes,többrétegű tejszínkrémtorta, blanchirozott mandulából készült tészta között, maracuja-mangó püré márványozással. Nyírfacukorral készül, gluténmentes édesség! Szép és finom egyszerre, azaz Nyami!

Már a próbasütés is egy izgalmas közös játék volt részünkről, melyet nagyon élveztünk és reméljük, hogy az eredményt élvezitek Ti is! Örülnék, ha megírnátok, lefotóznátok nekem, amikor ott falatoztok az eseményen, ahol nem kizárt, hogy velem is összefuttok majd a városka egyik hangulatos helyén!

A következő poszt már a szeptemberi kiállításom előkészületeiről szól, s aki csatlakozik a galéria közösségéhez, értesül a hírekről. Ám addig szép nyarat mindenkinek, gyertek hozzám Szentendrére, ahol az élet édes oldalát is megkóstolhatjátok, akár éjjel is...:)