Személyes találkozások

Két hír egy posztban, azt sem tudom, melyikkel kezdjem... Mindkettő a személyes találkozás varázsáról szól, melyben gyakran van részem és általuk nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Mert a közvetlen emberi kapcsolatoknál, a véletlennek látszó, de legtöbbször sorsszerű találkozásoknál kevés jobb dolog létezik! Ilyenek a galériámban és a kézműves vásárokban adódó, vagy a workshopok és az Indonéz kultúrális napok alkalmával történő egymásra találások, melyekről most szólnék pár szót.

 Pár hete, egy esős-borongós januári napon ismét megélénkült az élet kis házi műhelyemben. Az immár másodszor megrendezett indonéz batik workshopra azok érkeztek, akik az első, decemberi alkalomra már nem fértek be, hisz a nagy figyelmet és némi óvatosságot igénylő technika miatt csak 4-5 főt tudok kényelmesen fogadni és figyelemmel oktatni. A négy alkotni vágyó hölgyből volt, aki kész tervvel érkezett a batikolásra, de volt, aki - saját bevallása szerint - egyáltalán nem bízott abban, hogy a "pálcikaember skiccelés" szintjéről képes lesz elmozdulni és saját batikfestményt létrehozni.

Kora délutánra, mikor a festékek, az olvadt viasz és a jázmintea illata betöltötte a műhelyt, az utolsó kételkedő gondolatot is elsöpörte az a flow-élmény, mely kizárólag a jókedvvel végzett, sikerélményt nyújtó tevékenység "velejáró tünete". 

A hosszas beszámoló helyett ezúttal is magukért beszélnek a workshop képei  - megtekinthetők a galériám facebook oldalán lévő albumban - valamint álljon itt az egyik résztvevő levele, amit a műhelymunka után írt nekem és a NIA-s lányoknak:
"Drága Lányok! Szeretném megosztani Veletek egy nagyon kellemes napomat és azt a néhány képet ami akkor készült. Fantasztikusan derűs,  alkotó  napot tölthettünk a workshop alkalmával  Nanával egy undok, esős napon-J Bepillantást nyerhettünk nemcsak csodálatos otthonába, hanem az indonéz batikolás gyakorlatába , sőt, saját  alkotásainkkal térhettünk haza. Ahhoz képest, hogy egy  pálcika ember is kemény munka nekem, egész elfogadható lett az eredmény-J. Valami varázslat történt? Lehet… Ha Ti is szeretnétek ilyen élményeket, figyeljétek a blogját és a meghívókat, mert ÉRDEMES!!!!Ha tehetitek nevezzetek be a workshopra.

 Puszi Nektek: Kati" 

 Különleges találkozások azok az alkalmak is, amikor kilépve szokott közegemből vándorútra indulnak képeim és magam is elkísérem őket. Most egy távoli országba, Indonéziába invitállak titeket úgy, hogy csak néhány kerületnyi távolságot kell utaznotok... Újra Indonéz kultúrális nap lesz Budapesten és ismét meghívott vendégként találkozhattok velem!

 A gazdag programhoz - melyben hagyományos és modern táncbemutatók, gasztronómia, batik workshop, filmvetítés, sőt gamelán zenei koncert is lesz - jómagam a festményeimel járulok hozzá. A személyes tárlatvezetés mellett egy beszélgetés keretében beszámolok indonéz utazásaimról, az ott átélt élményeimről és a batiktechnika titkairól is. Várok mindenkit február 20-án szombat délután a 12. kerületi Virányosi Művelődési Házba (Bp. Szarvas Gábor u. 8c.), az esemény részletes menetét ITT találjátok!

 A találkozásig tartsuk a kapcsolatot itt, a blogon és a facebook oldalon. Köszönöm, ha megosztjátok a hírt barátaitokkal! A legközelebbi, áprilisi batik workshopra várom a jelentkezőket!

    

párizsi visszapillantó

2015 októberében sokan, sokféle fórumon olvashattatok arról a fontos eseményről, melyben alkotó művészként részem volt. A párizsi Louvre Carousselben tartott Salon Art Shopping művészeti vásárról meséltem nektek, ahol egyedüli batikfestőként (Ferencz J. Réka festőnő társaságában) képviseltem hazánkat, immár másodszor.

Megmutattam azt a két festményt, melyet gondosan csomagolva magammal vittem, sőt arról is szólt egy posztom, hogy milyen élmények inspirálták e műveket.
Nekem már maga az utazás is élmény és ebben egyetértünk férjemmel Zsigával, aki ahogy mindig, úgy ezúttal is velem tartott. Már a repülőn is találkoztunk ismerősökkel, de a következő napok is a baráti érintkezésekről szóltak...

 Míg első külföldi kiállításomon kissé félénken ácsorogtam a képeim mellett, mostanra egészen belejöttem az ismerkedésbe. Hisz az ilyen óriási nemzetközi megmozdulások kivételes lehetőségek arra, hogy akár több évtezedes szakmai-emberi barátságok, vagy közös alkotások szülessenek.
A szóban forgó - a budapesti Artmarket eseményhez témájában hasonló, de annál jóval nagyobb - művészeti vásár 2 napján mintegy 600 egyéni kiállító és galéria vett részt, 25.000 látogató fordult meg és vásárolt művészeti alkotásokat. Íme egy kis promó-film, mely némi betekintést nyújt a színes "művészeti-show"hangulatába:

Mivel idén az "APAI" olasz művészeti szervezet delegáltja voltam, az olasz művészek standján kaptak helyet képeim. Körülöttem főként amerikai és francia festők, szobrászok és galériák helyezkedtek el. Mindnyájunk előtt nagyon felemelő, ugyanakkor fárasztó napok álltak, hisz reggel tíztől este hatig fogadtuk és informáltuk műveinkről a folyamatosan hömpölygő, intenzíven érdeklődő embertömeget. Mindezt kedvesen, udvariasan, két-három nyelven kommunikálva, le nem hervadó mosollyal az arcunkon...

 Voltak, akik csak szórólapot, névjegykártyát kértek, mások konkrét kérdéseket tettek fel a technikámmal kapcsolatban, hisz batikfestményeket csak nálam láttak. A látogatók között nem csak párizsiak, de távolabbi francia vidékekről, vagy más országokból érkezők, sőt idegenbe szakadt magyarok is akadtak. Hisz ez az évente két alkalommal megrendezett művészeti esemény méltán híres alkalom a műkedvelő civilek és az új tehetségeket kutató galériák körében egyaránt.

Külön szólnék azokról a művészbarátságokról, amik a kiállítók között szövődnek, s melyekre egy ilyen nemzetközi forgatag a legalkalmasabb terep. Jómagam két kedves festőművész hölggyel is megismerkedtem, ( az angol Cristine Conelly és a francia Jacqueline Gallicot)
akikkel várhatóan egy közös kiállításon mélyítjük el a munkakapcsolatot. Egyikőjük sem volt még Magyarországon, de ami késik, nem múlik...hiszen a szentendrei Ur Eleonóra Batik Galéria nyitva áll mindenki előtt, akivel kölcsönös vagy közös projekteket tudunk létrehozni és működtetni!
Hogy a következő nemzetközi művészeti seregszemlén részt veszek-e, azt még nem tudom, hisz rendkívül sok anyagi és szervezésbeli összetevője van egy külföldi szereplésnek. De ami biztos, az a február 2o-i dátum, amikor itt Budapesten, egy nagyszerű indonéz programon találkozhattok velem. Hamarosan jövök a részletekkel!

Addig kövessétek a galéria facebook oldalát, - bejelölve az "értesítést kérek" funkciót - hogy ne maradjatok le az új hírekről! Köszönöm a megosztásokat!

 

Színekkel melegszem

Kiállítás megnyitóim és workshopjaim alkalmával, vagy a posztokban szereplő fotóim kapcsán sokan kérdeztek kedvenc ruháim felől... Szinte mindegyikőtöknek tetszik, hogy hétköznap is élénk színeket, hangsúlyos mintákat, nőies ruhákat hordok, melyeket harmonizáló kiegészítőkkel - hajdíszek, kalapok, sálak - gazdagítok. Egyesek "bátornak", sőt "merésznek" tartanak a tarka viseletek miatt, hiszen a hazai öltözködési szokások - főleg a téli időszakban - merőben mások, sajnos... Pedig ha tudnátok, milyen hatással vannak az ember közérzetére, lelkére, hétköznapjaira, sőt kapcsolataira ezek a természetből fakadó színek, amikkel körülveszem magam és környezetem...akkor ti is sutba dobnátok a fekete rucikat!

 Amióta egy szakértő segítségével "hivatalosan" is megtudtam, hogy az évszakokon alapuló színelmélet szerint TAVASZ-típus vagyok, számomra beigazolódott, hogy az addig általam ösztönösen használt tónusokat nem véletlenül válogattam saját ruhatáramba. Minthogy az sem véletlen, hogy családi utazásaink során minden alkalommal teljesen lenyűgöz a mediterrán nők természetközeli, hagyománytisztelő és rendkívül nőies öltözködési stílusa, melyet több festményemen viszontláthattok:

Ilyenkor nem mulasztjuk el, hogy mi is felpróbáljuk és haza is hozzuk a helyspecifikus népviseletet, vagy olyan tervezői darabokat, melynek motívumai az adott népművészetből táplálkoznak. Hazai alkalmakkor - pl. az Indonéz nagykövetség kiállításán és workshopján - is szívesen viselem a Bali szigetén vásárolt tradícionális virágmintákkal batikolt selyem sarongot, melyet toppal és rózsaszín csipke felsővel hordok.

  

 Hasonlóan kedves darabom az a kézzel hímzett mexikói blézer, mely ugyan egy modern tervezői ruha, de színeiben és organikus mintáiban a helyi népviseletre hajaz. Fekete nadrággal, szoknyával hordom és színben illeszkedő virágokat választok hozzá, mely szintén természetes kiegészítője a természeti népek viseletének. Legutóbbi kiállítás megnyitómon és a párizsi Salon Art Shoppingon is ezt viseltem.

Példaképem, Frida Kahlo nem csak művészetében, de öltözködésében is gyakran megihlet. Volt szerencsém ellátogatni az otthonába, ahol egyik kedvenc Desigual ruhámban voltam.

Amikor itthon vásárolok ruhát magamnak, igyekszem felkutatni azt az egyszerre nőies és természetes, kissé feltűnő ugyanakkor kényelmesen hordható vonalat, amit az egzotikus ruháimban is szeretek. Van ruhám Tóth Boritól és Somody Beától , Bagdi Katától is akik az Art6 üzlet tulajdonosai. A képen a hímzett derekú fekete szoknyáját viselem indonéz barátnőm társaságában.

 Németh Anikó divattervező "Manier" márkanevű, jelmezszerű kollekcióiból szinte mindegyiket örökbe fogadnám. Egyetértek vele abban, hogy az öltözködés egy játék - a színekkel, anyagokkal és önmagunkkal - mely megszínesíti a hétköznapokat.
Ez a tüll alsószoknyás, virágos-angyalos selyemruha is tőle származik, melyhez magam kerestem szőrme gallért egy turkálóban, ahol mindig vár rám valami filléres-stílusos meglepetés.
Imádom a kalapokat is! A szoknyák mellett szívügyem, hogy újra hordjanak a nők a ruhájukhoz illő kalapot. Ajánlom mindenkinek Baranyai Ildikó barátnőm és alkotótársam különleges "Ilda-nemez" márkájú nemezsáljait és fejfedőit, melyekből nekem négy darab gazdagítja ruhatáram.

 De nem csak alkalmakkor, hanem a hétköznapokban is gyakran láthattok organikus mintázatú szoknyákban, amikhez tavasz-színű felsőket, rövid dzsekiket hordok. Anyaguk lehet eltérő, de a fontos, hogy a színek "jóba legyenek" egymással. Legyen az barackrózsaszín, lazacpiros, violaszín, vízeskék, mohazöld, élénk terrakotta, krémsárga: a tavaszi erdők-mezők-kertek összes árnyalata jöhet! Gyakran elég egy kendő, egy tunika, egy apró kiegészítő, hogy az egyszerű munkaruha is jó kedvre derítsen engem és másokat is.

Remélem Titeket is inspirálnak a fenti képek és az öltözködési stílus, amit képviselek. Könnyű kitalálni, hogy a színek, tónusok és motívumok mind-mind a művészetemből, a tradícionális batikból származnak és természetesen visszaköszönnek festményeimben is. Várom jeletkezésetek a havi rendszerességgel tartandó workshopokra, melyeken minderről személyesen beszélgetünk és közben ti magatok is elkészíthetitek saját színpompás műveiteket. A következő, tavaszváró öltözködési posztban az esküvői ruhákról és a selyemfestésről lesz szó és kép. Ha tetszett amit olvastál, kérlek oszd meg barátaiddal és invitáld őket a galéria facebook közösségébe!

Fagyos télből irány a mediterrán!

Először is minden kedves blogolvasónak jól induló, kiegyensúlyozott új esztendőt kívánok az év első posztjával. Remélem tart még nálatok az ünnepek hangulata és a fagyos január ellenére lendületesen indult 2016... Bevallom, a körülöttünk röpködő mínuszok, a reggelente befagyott szélvédők, a sálba-sapkába burkolt gyerekek, a csúszós hegyvidéki utcák engem egy kissé "biológiailag lelassítanak", ugyanakkor azonnali elvágyódásra késztetnek... Azokra az egzotikus utazásainkra gondolok, amiket ilyen tájban családostul megejtünk, s ahol nem csak testünk-lelkünk töltődik fel, de számomra a szakmai elmélyülést is jelentik. A legtöbb batikképem témája itt születik meg fejemben, mialatt számos rendkívüli kapcsolatot élek meg a helyi mesterekkel való közös műhelymunka során.

 Idén gyermekeim továbbtanulása miatt halasztjuk az utazást, de az egzotikus témájú képeimről tovább mesélek Nektek, egy kis nyarat lopva a hideg téli napokba. Talán emlékeztek a "Viaszba öntött csodák" posztra, ahol kertünkből indulva együtt kirándultunk Mexikó csodás mészkőbarlangjaiba, a cenotesekbe, majd a sétáló fák, azaz a mangrovék közé hívtalak titeket. Mindkét természeti csodát megnézhetitek, a galériámban kiállított batikképeimen!

S most gyertek, indulunk tovább Dél-Amerikába, ahol pálmalevelek között színpompás tukánok néznek vissza ránk. Az általam élőben is látott óriási csőrű madarak  ihlették egyik kedvenc képemet, mely számos kiállításon megfordult már. A vásznon szerepel kedvenc virágom, a Mexikóban és Brazíliában őshonos, bibliai szimbolikát is hordozó, misztikus golgota virág.

Az öt rétegben, rézcsantinggal felhordott viasztól szinte térhatásúak a vásznon a dúsan burjánzó növények, ahogy azokat az esőerdők mélyén láttam.... Kedvenc naív festőm, Henri Rousseau képei, káprázatos növényábrázolásai szintén megihlettek, mialatt a képet készítettem.

Utunkat Távol-Keleten folytatjuk, ahol a Sri Lankán megcsodált botanikus kertek hangulata és növényei ihlették az Ázsia c. képemet, mely szintén a "Művészetek csókja" sorozatom része. A paravánra feszített vásznon kecses paradicsommadarak - őket Bali szigetén láttunk élőben - bújnak meg bambuszok és virágzó mandulaágak között. 

A bambusz azóta kedvenc növényemmé vált, saját kertünk egyik fontos tértagoló növénye most is:

Számomra ezek az egzotikus hangulatú, élénk színvilágú képek még a legborongósabb télben is meghozzák a jókedvet, a harmóniát... Ha Te is kipróbálnád kézügyességed és átélnéd e felemelő érzést, szeretettel várlak idei első batik-workshopomra, január 3o-án 9-16 óráig ! A 15.000 Ft. részvételi díjban a tanítás és anyagköltség is benne foglaltatik. A közös alkotás hangulatát a decemberi délután fotói garantálják!

 Siess a jelentkezéssel, mert a minőségi munka és a személyes tanítás miatt öt főnél többet nem tudok fogadni saját, házi műhelyemben! Köszönöm, ha a posztot megosztva tovább adod a hírt és csatlakozol a galéria facebook közösségéhez!