Ha nem elég jó, édesítsd meg!

Ahogy az már a blog előző posztjaiból is kiderült számotokra, szeretem az élet édes oldalát, ám sokszor nem kevés energiát teszek bele, hogy a szürke hétköznapokat is megédesítsem. Mert a jókedvet, a sikert, a barátságot nem kapjuk meg feltétlenül, azért bizony melózni kell, gyakran felesleges köröket futni, gesztusokat tenni, újra próbálkozni...ám az eredményért megéri minden befektetett munka! Hogy mire is gondolok konkrétan? Arra a számos, számomra örökké emlékezetes fúzióra, melyek során együttműködhettem más alkotókkal, inspirálva és megtisztelve egymást. Emlékeztek?:

- az idei szentendrei nyár legklasszabb divatrendezvényén két tehetséges tervezővel dolgoztam (az eseményt ITT , a beharangozót ITT találjátok)

 
- legutóbbi, galériabeli tárlatomon egy ékszertervező szobrásszal állítottunk ki (a projektről ITT , a készülődésről ITT olvashattok)

  
- egyik korai kiállításomon - melyből vándortárlat is született - két nagyszerű művésznővel közösen "játszottunk" ( aki lemaradt a "Művészetek csókja" eseményről, az ITT találja)
E nosztalgiázó bevezetés után jöjjön hát a legújabb közös kalandozás, melyre a "Szentendre éjjel-nappal nyitva" rendezvény keretében kerül sor. Az augusztus 26-28-i, immár tizenegyedik nyárzáró fesztiválon hagyományosan késő éjszakáig változatos kulturális és gasztronómiai programok várnak minden korosztályt a belvárosban. Új színfolt lesz idén a fesztivál programjai között a "Házak-udvarok-házigazdák" sorozat és a "Gasztro-Art" tematika, melyben többek között személyem és egy szimpatikus amerikai fiatalember közös alkotásán keresztül lehet "megízlelni a helyi kreativitást". 

 A Seattle-ből hozzánk települt Ryan Hoytról és picurka kávézójáról, a Dorotheáról van szó, mely nem csak nekem az egyik kedvenc szentendrei kávézóm, de számos gasztro-publikáció is az egekig dícséri, nem méltatlanul.

"Mintha csak átugrottunk volna az egyik barátunkhoz enni és inni egy jót."- szól a találó jellemzés a helyről és arról a vendéglátó szemléletről, ami hazánkban még sok helyen nem érte el az áhított szintet. Tehát gyertek, térjetek be a Dorotheába, ahol a finom kávék és koktélok mellé most az én batikképemmel díszített "Úrimódi batikolt sajttorta"- költeményünket is megkóstolhatjátok! 

 Elöljáróban annyit a desszertről, hogy Ő egy fehércsokoládés, sajtkrémes,többrétegű tejszínkrémtorta, blanchirozott mandulából készült tészta között, maracuja-mangó püré márványozással. Nyírfacukorral készül, gluténmentes édesség! Szép és finom egyszerre, azaz Nyami!

Már a próbasütés is egy izgalmas közös játék volt részünkről, melyet nagyon élveztünk és reméljük, hogy az eredményt élvezitek Ti is! Örülnék, ha megírnátok, lefotóznátok nekem, amikor ott falatoztok az eseményen, ahol nem kizárt, hogy velem is összefuttok majd a városka egyik hangulatos helyén!

A következő poszt már a szeptemberi kiállításom előkészületeiről szól, s aki csatlakozik a galéria közösségéhez, értesül a hírekről. Ám addig szép nyarat mindenkinek, gyertek hozzám Szentendrére, ahol az élet édes oldalát is megkóstolhatjátok, akár éjjel is...:)